Szép estét, drágáim!
Míg a fejezet lassan de biztosan készülget, én pedig kezdem végre tényleg kipihentnek érezni magam - amiben sokat segít a napi megszámlálhatatlan órányi alvás, ágyból Bűbájos boszorkák nézés és olvasás -, egyre közeledik a bűvös július 5-ei dátum a Tükörkép kezdéséhez is. A fejem már csordultig telt a sok-sok lepörgetett jelenettel, párbeszéddel, múltkor konkértan az egyik szereplővel álmondtam. Már iszonyatosan várom!
És mivel vasárnap van, meg is hoztam a legújabb kulisszatitkot, ezúttal az egyik főszereplőről:
A Stewart lányt eredetileg Madisonnak akartam elnevezni, de mikor néhány hónappal ezelőtt újra "elővettem" a történetet a számítógépem és a fejem mélyéről is, valahogy már nem találtam olyan jónak ezt a nevet, helyette az egyik kedvenc - és szerintem magasan a legcukibb - könyvsorozatom női főszereplőjének keresztneve ugrott be, sőt, minduntalan belefutottam más körülmények között is ebbe a névbe, így isteni szikraként megváltoztattam. Ex-Madisonról tudni lehet még azt is, hogy műkorcsolyázik - ez azért fontos, mert az óta szeretnék műkoris karaktert, mióta jó pár évvel ezelőtt megnéztem a Jéghercegnő c. filmet.
A kulisszatitok mellett egy díjat is kaptam, amiért hatalmas köszönet jár szerecsendionak, aki amellett, hogy egy hosszú, részletes és hihetetlenül aranyos kritikát írt a blogomról, a feliratkozásával a Catching Sunshine elérte a 30 rendszeres olvasót is! Így többszörösen köszönöm neki! :)
 |
| A blogját itt tekinthetitek meg |
Ha nem nagy gond, most nem szeretnék 11 dolgot lerizsázni magamról, mert konkrétan ötletem sincs, mit írhatnék. Azért idefirkantok hármat, hogy legyen valami: béke, öröm, palacsinta. ^^
- Hogyan találtál rá arra a könyvre, ami megihletett a történeted kapcsán?
Van egy bizonyos könyvkritikás blog, a Kelly Lupi olvas, amit rendszeresen nyomon követek, mivel úgy vettem észre, a két kritikázóval nagyon hasonló ízlésünk van könyvek terén. Kelly elkezdte olvasni a Lélektársakat, a Sky és a Phoenix kritikái alapján pedig nagyon megtetszett a történet, így a legközelebbi könyvesbolti látogatásom alkalmával le is kaptam mindkettőt a polcról és rohantam velük a pénztárhoz. - Miért pont Sunshine? Vagy ő ténylegesen egy élő karakter, csak most a bőrébe bújtál?
Meglepődnék, ha Shiny tényleg létezne, én legalábbis nem ismerek hozzá hasonlót. Ha mindenképpen hasonlítani akarnám valakihez, az Jane lenne a Mr. és Mrs. Smith-ből. A karaktere fokozatosan alakult ki, mikor a könyveket olvastam. Victor Benedictet már az első kötetben megszerettem, ezért folyton azon gondolkoztam, milyen is lenne az ő lélektársa, végül arra jutottam, hogy egy körözött bűnöző remekül passzolna hozzá, aki mindemellett vad és tüzes is - szóval az ő tökéletes ellentéte -, s mire feleszméltem, Sunshine Rodriguez készen várakozott, hogy papírra vessem kettejük történetét. Már csak egy név kellett neki, és egyszer, hirtelen a semmiből bevillant a Sunshine, ami annyira megtetszett, hogy semmiképpen sem akartam elengedni. - Amikor a szerelmes jeleneteket írod, van konkrét személy, akire gondolsz, vagy Victor lebeg a szemeid előtt?
Gondolni? Ben Barnes-ra és Tyler Hoechlinre elég sokat... Ábrándokat félretéve, írás közben a jeleneteket szinte mindig filmszerűen peregve látom magam előtt, nincs ez másként a romantikus részekkel sem. A fejemben lévő képeket próbálom leírni, miközben azt latolgatom, vajon a Joss Stirling által megalkotott karakter tényleg tenne-e ilyesmit, vagy ha nem, akkor hogyan reagálna. Így a válaszom az utóbbi: Victort képzelem el. De hát egy hozzá hasonló pasiról és/vagy egy Benedictről melyik lány ne fantáziálgatna? - A jövőben szeretnél írással foglalkozni?
Az egyik legnagyobb vágyam válna valóra, ha egyszer egy könyvesbolt kirakata előtt elsétálva az én könyvem köszönne vissza rám. De azt is tudom, hogy egy ilyen folyamat sok munkával jár, ehhez pedig még több tapasztalatot szeretnék szerezni - főleg írás terén -, több mindenbe belekóstolni. Aztán egyszer, a távoli vagy nem túl távoli jövőben... ki tudja. :) - Hogyan találtál rá a blogspotra?
Pár éve - pontosan négy - volt egy honlap, amit naponta többször is meglátogattam, nagyon szerettem oda járni. Annak fórumán láttam, hogy többeknek van blogja - nem történetes, hanem inkább naplós -, én meg világéletemben szerettem naplót írni, ezzel pedig egy újabb változatába kóstolhattam bele. Rövidesen megszületett az első blogom, a Butterfly Sparks, amiben a saját kis mindennapjaimról filozofálgattam. - Mit gondolsz arról, hogy az elcsépelt történeteket többen olvassák, mint a te eredeti és lenyűgöző sztoridat?
Hogy eredeti és lenyűgöző-e, azt nem tudom, de nagyon aranyos vagy, hogy ezt gondolod róla. Blogok területén nagyon finnyás vagyok, önszántamból rendszeresen csak olyan történeteket olvasok, amilyenekkel még nem találkoztam, amik egyediek, valamiért kiemelkednek a többség közül. S azt vettem észre, hogy ezek többségének nem jár akkora figyelem, mint kellene. Naponta nyitnak meg új blogokat, de ha a története egy kicsit is eltér a megszokott sémától, vagy éppen nem az egyik megszokott sablon karakter köszön vissza az olvasóra, máris kevesebben olvassák, mint azt megérdemelné. Ezt sosem értettem, miért. Miért egy fejlécen szereplő egyén alapján kell megítélni egy történetet? Egyáltalán az mitől lesz jobb? Találkoztam már olyan történetekkel, amit leesett állal olvastam végig, mégse kapott akkora figyelmet, mint egy igénytelenül megírt blog, ami azért volt különb, mert x fiúbanda tagja nézett velem farkasszemet. Véleményem van, hosszan tudnám taglalni, de nem értem, miért tartják többre a lerágott csontot, mint a sárkányokat, démonokat, katonákat, maffiózókat, bérgyilkosokat? Miért kell félni az újtól, ha az sokkal jobb lehet, mint a régi? - Voltál már valaha féltékeny valakire? Ha igen, miért?
Őszintén mondom, ezen nem szoktam gondolkozni. Azt tudom, hogy még nagyon alsós koromban féltékeny voltam egy lányra - vicc, mert ő most az egyik legjobb barátnőm -, ha ő valamiben jobb volt nálam; és mint minden rendes öt-hatéves, én is kivertem a hisztit, ha unokatesóimmal kivételeztek. De így érettebben arra jutottam, féltékenynek lenni tök felesleges, csak rombolja a kapcsolatokat. - Mivel töltöd a szabadidődet most, hogy nyár van?
Hát, mivel számomra a nyár konkrétan szerdán kezdődött el, így az utóbbi pár napban főleg aludtam, hogy kipihenjem a hajnali keléseket az érettségi miatt. A nyár további részén azért aktív leszek, egyrészt írás terén is a Catching Sunshine és a készülő Tükörkép miatt, másrészt ott a kritikázás és két novellaverseny is, valamint táborok és nyaralás, amik remélhetőleg nem fognak ütközni. Meg persze a barátaimmal lenni, rögtön azután, hogy ők is kialudták magukat. - Bulizósabb vagy pihizősebb embernek tartod magad?
Az a hangulatomtól függ. Nagyon szeretek pihenni és lustálkodni, de ha egy barátaimnál töltött házibuliról van szó, arra is bármikor kapható vagyok. - Jellemezd három szóban a legjobb barátnődet!
Őszinte, szókimondó, Őrangyal - Honnan tudsz ennyi mindent a fegyverekről? Utána olvastál vagy van olyan ismerősöd, akit kérdezgethetsz?
Mindennek utána szoktam olvasni egy gépfegyver felépítésétől kezdve egészen addig, hogy az FBI emberei hivatalosan milyen pisztolyokat használnak. Emellett vadász családból származom, szóval ha bármi kérdésem van, elég csak átmennem anyumhoz és kifaggatnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése